A családok segítése Nagy-Britanniában, gyakorlati megoldások

Nagy-Britanniában a gyermek születése után 2x6 hónap gyermekgondozási szabadság van. Az első 6 hónap, mintegy kötelező, valamennyi munkáltató úgy veszi, hogy a nő szülés után kiveszi ezt az időtartamot, míg a második 6 hónap kivétele inkább attól függ, hogy a nő megengedheti-e magának anyagilag vagy karrier szempontból, hogy otthon maradjon. Ezt követően gyakorlatilag nincs állami segítség a gyermekek ellátáshoz, az iskolakezdésig, illetve iskola-előkészítős korig, amikor is kötelező felvenni a gyermeket az óvodába.

Magyarországon jól tudjuk, hogy 3 évig van lehetősége törvényileg az anyának, hogy otthon maradjon, ezt az állam anyagilag támogatja. Ezt követően 3 éves kortól kötelező lesz az óvodába járás, majd az iskoláztatás 15 éves korig.

A brit és a magyar szabályozás különbsége, hogy az államilag támogatott óvodai ellátás Skóciában például napi 2,5 óra (nem tévedés két és fél óra). Ez ingyenes minden iskola-előkészítősnek, és ha van hely a 3 éveseknek is. Skóciában 4 évesen van iskola előkészítő osztály, 5 évesen mennek iskolába.

Aki tehát több óvodát akar, annak magának kell fedeznie a költségeket. A lehetőségek közé tartozik, hogy ha meg lehet egyezni, a magánóvoda a napi 2,5 órára átviszi a gyereket az állami óvodába és utána vissza (ennyivel kevesebbe kerül a magánóvoda), vagy a magánóvodai ellátás költségét az állam az állami 2,5 óra díjával kifizeti.

Itt látható egy eltérés a magyar és a brit modell között. A flexibilitás, minden tekintetben.
Egyrészt, hogy mennyi ideig tartson az óvoda: kötelező-e napi 8 órában oviba járni, vagy elegendő-e 4 óra, és az is a szülő döntése szerint délelőtt vagy délután? Magyarországon ez egy nagyon nehéz kérdés.

A brit rendszerben erre a nehéz helyzetre több megoldást is találtak.

Egyrészről vannak "felvigyázó nénik" vagy "pótmama" - nevezzük ezzel ezt a nehezen lefordítható intézményt, hogy "child minder". Ez egy az önkormányzatnál regisztrált és általa ellenőrzött, biztosítással rendelkező olyan személy, aki vagy megfelelő végzettséggel rendelkezik, vagy maga is nagycsaládos. A jogszabály életkortól függően szabályozza egyszerre hány gyerekkel lehet. Az ilyen hölgy saját lakásában fogadja a gyerekeket és a szülők igényének megfelelően gondoskodik róluk díjazás ellenében. Ha kell, már reggel 7-től fogadja a gyereket, pelenkáz, etet, elviszi az oviba, iskolába, hazahozza onnan őket, ebédeltet, játszótérre megy velük, megcsinálják a leckét stb. Az időtartam is a szülőkkel való egyeztetés alapján történik.

Másik megoldás az "au pair" - amit Magyarországon bébysitternek mondanak hibásan - egy a család alkalmazásában álló személy, aki csak a család gyerekeit látja el az anya vagy az apa helyett, teljesen munkaidőben, vagy ott lakással, vagy napi munkába járással. Erre a fajta segítésre is vannak állami szabályok: van meghatározott munkaidő, szabadság, kell biztosítást fizetni és adót az alkalmazás után.

Azok, akik nem ezekben a formákban gondolkodnak azoknak kisebb lehetőségek állnak a rendelkezésükre. Vannak olyan, főleg egyházi szervezésű csoportok, amelyek "play group"-ot szerveznek. Ezek az állami napközi idejéhez igazodnak, fizetni kell értük, de kevesebbet, mint egy magánóvodában, viszont a szülőknek havi vagy heti rendszerességgel részt kell venni az óvoda megtartásában: mosogatni kell az edényeket, mesét olvasni, rendet rakni stb. Itt van egy állandó alkalmazott, aki általában szakirányú végzettségű, ő a vezető és mindig az aktuális szülővel vagy szülőkkel dolgozik.

Az ennél még informálisabb szerveződés a heti egy vagy két alkalommal megtartott "játszóház". Ezt általában valamely felekezet termében szervezik. Van természetesen egy felelős, aki tudja hol van a terem kulcsa, ki jönnek biztosan aznap segíteni előkészíteni a játékokat, a kávét és a teát, de ide a belépés ingyenes, csak a kávé árát kell betenni a becsületkasszába. Itt semmiféle formális oktatás vagy nevelés nem folyik. ez csupán egy alkalom arra, hogy az anyák egy héten egyszer társaságban legyenek, a gyermekeik (csecsemőtől a 3-4 évesig) más gyerekkel is megismerkedhessenek.

Nos tehát, láttuk, hogy a szülők számára az iskolakezdés előtt, milyen lehetőségek vannak intézményesítve Nagy-Britanniában.

Ahhoz, hogy a szülő el tudja látni a családját és munkát is tudjon vállalni, megfelelő jogi szabályozás is kell. Nagy-Britanniában ez széleskörűen és gyakorlatilag mindenki számára biztosított. A rugalmas munkakörbe helyezést a munkavállalónak kell kezdeményeznie a munkáltatónál és vannak olyan esetek, amikor ezt nem tagadhatja meg a munkáltató: ilyen aki gyermeket nevel 16 éves korig és az is, aki beteg vagy fogyatékost gondoz - életkori megkötés nélkül.
Az erről szóló szabályokat, mind munkavállalói, mind munkáltató oldalról elemző és bemutató internetes oldalak vannak a brit munkaügyi minisztérium honlapján.

A rugalmas munkakört nem csak nők vehetik igénybe, hanem férfiak is. Ugyanígy, a gyermekgondozási idő tartamát a férj és a feleség egymás között rugalmasan cserélgetheti fel. Itt jegyezném meg, hogy Skandináviában a férfiak törvényileg kötelezve vannak arra, hogy a születés után menjenek "apasági szabadságra", ha ezt nem teszik, akkor az erre az időre járó pénzt elveszti a család.

Itt szeretnék kitérni arra is, hogy a rugalmas munkakört sok férfi a fejlett világban egy "gender" témának tekinti, egy olyan speciálisan a nőkre kitalált foglalkoztatási megoldásnak, amely segíti a nőknek a munka és a család közti egyensúlyozását. A legújabb felmérések szerint a 30-as éveikben járó brit házaspárok házassága tartósabb, mint az egy generációval előttük járóké, és ez annak köszönhető, hogy változtak a társadalmi szokások: a férfiak többet vesznek részt a háztartási munkákban és a gyermeknevelésben. Itt lép be a következő probléma - és ami érdekes a férfiak problémája - hogy a most kisgyerekes apukák kezdik természetesnek venni, hogy rugalmas munkaidőben dolgozzanak, hogy a gyerekeikkel is lehessenek, vagy még haza érjenek a vacsorához, az esti meséléshez, viszont a munkahelyi főnök nem érti ezt az igényüket, nem érti miért nem a nő akar rugalmas munkaidőben, kevesebb bérért, lassabb előmenetelért dolgozni.

A családok segítésének gyakorlati megoldásai közé tartoznak a karitatív szervezetek tevékenységei.

Ezeken nem csak az egyházi, vagy felekezeti karitatív szervezeteket kell érteni, mint Magyarországon például a Katolikus Charitas. A "charity" egy meghatározott célért létrehozott alapítvány, amely adományokból tartja fenn magát és végzi a társadalom számára hasznos tevékenységét. Ezer ilyen ok lehet: a különféle betegségek kutatására szerveződött vagy az állat-jóléti célokért létrejött szervezetek. Témánk szempontjából kiemelnék két területet.

Az egyik a "homeless" - a hajléktalan illetve a méltatlan körülmények között élők támogatására szerveződött szervezetek.
Több is van ebből természetesen. Nagy-Britanniában nem csak az effektíve hajléktalanokat tekintik "homeless"-nek, hanem azokat is, akik albérletben vagy más nagyon alacsony szociális színvonalon élnek. Az ilyen "charity"-k nem csak pénzt gyűjtenek, hanem tárgyi adományokat is: kanalat, tányért, konyhai felszereléseket, tűzhelyet, hűtőszekrényt, bútorokat, régi ágyneműt, függönyöket, felesleges festéket.
Az egyik ilyen szervezet az Edinburgh-ban is működő Fresh Start nevű, felekezetközi szervezet nem csak felméri kinek mire van szüksége, és odaadja a szükséges dolgokat. Van több önkéntesekből álló csoportja: ez egyik felméri a lakást, a másik a maradék festékekkel 1-2 nap alatt kifesti. A harmadik csapat az adományokból méretre varrja a függönyöket, összeválogatja az ágyneműket, a konyhai és egyéb kiegészítőket stb. Ezzel a koordinált csapatmunkával egy hétvégén egy családot "sínre lehet tenni". És ez egy jó lehetőség olyan időseknél is a szükséges festés stb elvégzésére, akik nagyon kis nyugdíjjal rendelkeznek, nincsenek hozzátartozóik, mégis megérdemlik, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek.
A Fresh Start-nál időközben arra is sor került, hogy szintén elesett emberekből (alkoholistából, drogosból, közterületen élőből) embert faragjanak, azzal, hogy az elektormos eszközök feljavítása illetve ellenőrzése során gyakornokként (segédként) alkalmazták a már valamennyire rehabilitált személyt, majd a folyamatos segítség mellett szakmunkás vizsgához juttatták a személyt (háztartási kisgép szerelő, villanyszerelő).

Általános jellemző, hogy az egyes karitatív szervezetek egy kis "adomány" boltot tartanak fel, amit önkéntesek vezetnek. Ide a lakosság beadja a háztartásában megunt vagy feleslegessé váló dolgait (számítógéptől kezdve a kiskanálig mindent), erre egy nagyon jutányos árat írnak, és azt bárki megvásárolhatja a boltban. Az ebből befolyó pénz a szervezet tevékenységére fordítódik természetesen.

A másik érdekes szerveződés a Macmillan Cancer Support - ez egy olyan "charity", amely a befolyt összegekből rákos betegek házi ápolására és a család segítésére nővéreket alkalmaz. Aki úgy érzi, hogy egymaga nem bírkózik meg a házi ápolással, a lelki problémákkal stb fordulhat a szervezethez, akik egy bizonyos procedúra után küldik a nővért. Internetes elérhetősége: http://www.macmillan.org.uk/home.aspx?gclid=CJWb8eC4lL4CFSOWtAod2m4AVQ

A hátrányos helyzetű családok segítésére jó példákat lehet Magyarországon találni a "Minden gyermek lakjon jól" alapítvány tevékenységében, vagy a Fidesz kormánynak a romák integrációjára kidolgozott programjaiban, de nagyon jól hasznosíthatóak a Társadalmi felelősségvállalás gyakorlati példái is.


Martony Ágnes