FEMIT

Deákiban, a helyi kultúrházban október 12-én egész napos konferenciát szervezett a dunaszerdahelyi székhelyű polgári társulás, a FEMIT.

A felvidéki magyar ifjúsággal foglalkozó civil szervezet hagyományosan évente megszervezi konferenciáját, amelynek céljáról a társulás elnöke Győri Margit portálunknak elmondta: „Fel szeretnénk hívni a figyelmet az egyén családon és közösségen belüli elhelyezkedésének fontosságára, valamint a felmerülő eltérések kezelésének módjaira. Ezért neves előadókat hívtunk meg, akik a köz- és civil szférában dolgozó vendégeiknek a témát kifejtik.”

A civil szervezeteknek fontos szerepe van

Fülöp Attila, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár először kiemelte, hogy a civil szervezeteknek alapvetése, hogy olyan belső követelményeket elégítenek ki, amelyek az emberek társas igényeire adnak választ. Teszik ezt azért, mert felelősséget éreznek a közösségért. Az állami vezetés elkülöníthet forrásokat a közösség építésére, de az anyagi befektetés csak akkor lehet hasznos, ha társadalmi akarat van a megvalósításra. Ebben vállalnak fontos szerepet a civil szervezetek. A házasságkötések száma a 2010-es mélypont után, ami akkor 35 ezer volt, a 2016-os évi statisztika szerint már 45 ezer fölött van. Ez köszönhető a civil szervezeteknek is, amelyek megjelenítik, hogy érték a család, a szülő, a nagyszülő, amely természetesen tartozik hozzá az élethez. A nemzetpolitika a határon belüli jogalkotásra van hatással, a határon túl a civil és egyházi szereplőket szólítja meg, hogy segítségükre legyen. A FEMIT feladatvállalásával, közösségépítésével vesz részt ebben a munkában.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira, amelyek ismét ennek az évnek a végén kerülnek kiírásra. Ez egy olyan pályázati lehetőség, amelyet eddig egy magyar civil szervezet adhatott be egy külhoni társpályázó szervezettel.

A még nagyobb részvétel érdekében kiterjesztették a lehetőséget, és abban az esetben, ha egy külhoni szervezet már sikeres pályázatot bonyolított le a NEA-nál, akkor önállóan is pályázhat 2018-ban. A nemzetben gondolkodást mutatja, hogy a határ menti megyei Civil Információs Centrumok feladatai között szerepel a külhoni civil szervezetekkel való kapcsolatépítés. A Felvidéken a Szövetség a Közös Célokért társulás működteti azt az információs hálózatot, amely a megyei CIC-ekkel együttműködve látja el ezt a feladatot.

Tanácsért, tájékoztatásért, magyar-külhoni magyar társpályázó szervezetek kapcsolatépítéséhez keressék a SZAKC irodáit.

A reklámok és internetes portálok hatása a család életére

Nagy Annamária tanácsadó szakpszichológus, a FEMIT külső munkatársa a reklámok definícióját, történetét mutatta be. Felhívta a figyelmet a reklámok gyerekekre és felnőttekre gyakorolt káros hatásaira, amelyet jól illusztrál ez a mondat: „Ma már nem egy korty kólát reklámoznak, hanem egy korty boldogságot.”
A reklámok eszköztárába bekerült a rámenősség, az ösztönzés, a manipuláció, és ezzel együtt a hitelesség háttérbe szorult. Előadásában felhívta a figyelmet, hogy a reklámok célközönsége a gyerek, közvetve pedig a szülők pénze. Az internetes keresési szokásainkat a közösségi oldalak pedig eladják. Így a kereséseink alapján, személyre szabott hirdetéseket kapunk, amelyek a vásárlásra ösztönöznek. A gyerekeket pedig nagymértékben befolyásolja ez az inger.

Tanácsa szerint az internetes hirdetéseket a szülők szűkíthetik, csak legyenek nyitottak arra, hogy megtanulják ezeknek a tartalmaknak a kezelését. Világosítsák fel a gyerekeket, hogy tudják, a reklámok hatással vannak rájuk. Ne tiltsák őket, hanem beszélgessenek velük, és közösen felelősséggel döntsenek a vásárlásról. Tudják meg a gyerek mire vágyik, milyen befolyások miatt vágyik a kívánt termékekre. A pedagógusok figyelmébe ajánlották a letölthető médiatudor programot, amely a médiatudatos fogyasztásról ad információt.

Újpál Emőke, tanácsadó szakpszichológus, szintén a FEMIT külső munkatársa a biztonságos internethasználatról szólt. Bemutatta hogyan hat az online világ az érzelmekre, a kommunikációra, a családi életre.
Megdöbbentő tényt közölt, a statisztika szerint nyolc percenként nyúlunk a telefonunk után. Ez viszont ahhoz vezet, hogy állandó figyelem megosztásban élünk, a gyerekek is ebben az információ áradatban vannak egész nap. A túlingerlés viszont nagyon megterhelő, amelyet ha nem tud az ember feldolgozni, akkor frusztrálódik. Ha ezzel a feszültséggel képtelen megküzdeni, akkor viszont másokon fogja levezetni. Ennek pedig a családi élet látja kárát. A felfokozott ingerek hatására kikopik a csend és az egyedüllét a mindennapi életből.

Az online tér azt az illúziót erősíti, hogy minden azonnal elérhető. A közösségi oldalak folyamatos összehasonlítást generálnak, ahol mindenki a szebb oldalát mutatja. Az üzenetek, posztolások is ezt erősítik. Sok esetben, ezért míg az egyén élete leértékelődik, addig a másé pedig fel. Hogyan hat az önbecsülésünkre? – kérdezte a szakpszichológus. Az én kép megítélése ilyenkor a visszajelzésektől függ. Nincs befele figyelés, nincs önbizalom, nincs én erő, az egocentrikus fejlődés kerül előtérbe. Ebben a folyamatban a felnőttek felelőssége, hogy a gyerekekre figyeljenek. Tudnia kell a szülőnek nemcsak azt, hogy mi volt az ebéd, kivel játszott, hanem azt is mi történik a gyerekkel az online életében. Ha bajba kerül, csak akkor tud neki segíteni, ha erre a területre is van rálátása. Ne felejtse el senki: „A közösségi média a magányt erősíti. Valódi érzések megélésére nem ad lehetőséget. Elidegeníti a családtagokat, akik már nem együtt lesznek, hanem csupán egymás mellett” – emelte ki Újpál Emőke, tanácsadó szakpszichológus.

Példaképek

A délelőtt további részében Bozai Krisztián atya a példaképeket, amelyeket a felnőtt és a gyermek választ, az identitástudat, az önazonosság provokatív szemszögéből világította meg. Hiszen a XXI. században az a példakép, akit sokan ismernek, akit sokan lájkolnak, aki gazdag, aki népszerű. Ezek pedig mivel nem tulajdonságok, nem az egyénről szólnak. Ebben a folyamatban elveszik az ember és az identitása is. Viszont az igazi példakép örök értéket ad, olyat, amely láthatatlan mások előtt, de egy életre elkíséri az embert és ezt a közösséget bármi történik vele, sosem tagadja meg. Az atya is kiemelte: „Fontos a mai ember világában a csend, mert ebben találja meg mind azt az értéket, ami az életet meghatározza. Aki a zajt keresi, nem kíván önmagával találkozni, mert a másról szóló információkat keresi az életében.”

A nagyszülők szerepe a család életében

Dr. Baktay Zelka és dr. Baktay Miklós pszichológus és családterapeuta házaspár nagyon érdekes megközelítésben kapcsolta össze a nagyszülők és az internet szerepét. Hangsúlyozták, hogy az aktív bölcsesség forrása lehet a család számára a nagyszülő és ennek a kapcsolatnak az ápolása sok segítséget jelenthetne a család számára. A család struktúrájában a nagyszülők és az unoka ugyanolyan fontos, mint a szülők. A családi szerepek után megmutatták, hogy az internet úgy alakította át a világot, hogy mivel az információ minden mennyiségben hozzáférhető, emiatt elértéktelenedett, míg a tapasztalat felértékelődött.

A kutatásokra kitérve elmondták, hogy egyik korosztály tanul a másiktól, de csak egy generációval feljebbi korosztályoktól tanul szívesen az ember. A kiskamasz a nagyobb kamasztól, nem a nagyszülőtől, szülőtől. S az idősebbek sem tanulnak a fiatalabbaktól, nem is tanultak soha. Ha mindig a legöregebbtől tanulnánk, akkor mindig le lennénk maradva. Gondoljunk bele – ha most tanulnánk a nagyszüleinktől varrni egy 70 éves Singer varrógéppel, akkor mennyire lennénk a magunk korához képest lemaradva.

A fiatalok azonban nem a nagyitól, hanem az internetről tanulnak, szépségápolási és játékvideókat néznek. Innen vesznek mintát, hogyan viselkedik egy idősebb kamasz. „Hogyan fér bele ebbe a folyamatba a nagyszülő? – Konkrétan sehogy” – válaszolta meg a házaspár a kérdést. Vagy úgy, ha a nagyszülő tudását az unoka fel tudja tenni a netre. Ennek viszont a legnagyobb akadálya a nagyszülő makacssága. Pedig a bevállaló nagyszülő ennek a generációnak „nagyon cuki”.

„A szülők felelőssége, hogy ezt a rendszert kreatív módon, a sokféleséget támogatva működtetni tudják. Tessék elindulni ezen az úton, mert a nagyszülő értékes tapasztalatát a XXI. században csak a neten keresztül tudja továbbadni” – hangsúlyozta a pszichológus és családterapeuta házaspár.

Tornával a koncentrációért – az anya szerepének fontossága

Ebéd előtt még Rampaskó Laura és munkatársai az SM-rendszer terápia tizenkét hátgerinc alapgyakorlatát mutatták be, amelyet az egyoldalú használat miatt kialakuló gerincbántalmak javítására dolgoztak ki. Céljuk tehermentesíteni a szervezetet a felesleges fájdalmaktól. A gyerekek is súlyos elváltozásokkal élnek, az előadók tapasztalata szerint az anya szerepe kiemelkedő a gyógyulásban, mert ő tudja bevinni a családba az új életstílust, az új étkezési formát, a mozgást és a szabadidő eltöltésének egészséges módjait.

A serdülőkor életfeladatairól, tipikus lehetőségeiről és nehézségeiről Uzsalyné Pécsi Rita PhD, neveléskutató, pedagógiai szakértő tartott élénk előadást. Párhuzamot vont a gyermek születésekor megtapasztalt és a serdülőkorban átélt szülői érzések között. Hiszen a serdülőkorral épp úgy, mint a megszületéskor egy új, ismeretlen élet jön a családba.

Egy érkező csecsemő fenekestől felfordítja a család életét, de a serdülésnél is így van. A fontos dolgok rejtve történnek, sokszor csak kísérni tudja a szülő és próbálja irányítani, de csodálja is, hogyan alakul a gyerek saját önállósága. Véleménye szerint bizonyos információkat meg kell osztania a serdülőnek a szülővel, de az intim információkat megtartják maguknak. „Sose felejtsük el: A faggatott serdülő hazudik.” Nem akarja, hogy lássák azt a káoszt, ami benne van. Az én zavarodottság korában szükséges a vezetés, a feladatok kiosztása, de más módszerekkel. Engedjünk egyre több szabadságot, de ne rögtön, mert nem fog tudni élni vele. A felelősség érik, mint gyümölcsfán. Ebben a korban ellenkezik, nem tűri a direkt vezetést, pimasz. A szülő feladata, hogy ne akadjon fenn a stíluson, támaszt tudjon adni, mindenezek ellenére. Ez a folyamat 10 éves kortól 23 éves korig eltart. A legeslegjobb család sem tudja egyedül felnevelni a serdülő gyereket. Szükség van „bábákra”, olyan felnőttekre, akikre feltekint a serdülő. Lehet az edző, a zenetanár, a szomszéd néni, a nagyszülő, de nem a szülő. „Minden segítséget el kell fogadni abban a folyamatban, amikor a gyerek a serdülőkoron keresztül felnőtté válik és az önállóság útját bejárva a szülő és a teremtő Isten társává válik” – zárta előadását Uzsalyné Pécsi Rita PhD, neveléskutató.

Erkölcsi nevelés

A gyermekek erkölcsi nevelésének fontosságáról Pásztor Csaba, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének felvidéki felelőse szólt a résztvevőkhöz. Harminc év tapasztalatának tanulságait hozta el, kiemelve, hogy maradandó értéket csak akkor adhatunk át gyermekeinknek, ha a hitben együtt él a család.

Szociális gazdaság – egy emberközpontú és értékalapú gazdaság

Ing. Pongrácz Éva PHD, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára ismertette, hogy olyan szakemberek képzésén dolgoznak, akik érzékenyen tudnak reagálni a társadalmi problémákra. A hallgatók oktatása az alternatív gazdaság feltételeinek kidolgozására irányul, amely egyedülálló Szlovákiában. Vannak eredmények, amelyek igazolják, hogy lehet olyan gazdálkodást folytatni, amely nem mindenáron termeli a profitot. Jelentős társadalmi problémák vannak, de biztosak benne, hogy egy érzékeny irányítással meg lehet valósítani az emberközpontú gazdálkodást. Erkölcsi és etikai válság van a termelésben, a hatalom és pénz utáni vágy a piaci magatartás fő meghatározói. Hisznek abban, hogy erkölcsösen is viszonyulhatnak a munkavállalóhoz.

A társadalomban a statisztikák szerint egyre több fiatal és idős egyedülálló. A házasságkötések száma 2016-ban emelkedni kezdett, de még mindig alacsony. A gyermekek vállalása is kevesebb, a természetes szaporulat is hiányos. Közben egyre több társadalmi réteg sodródik a perifériára. Ezek a folyamatok mind igazolják a szociális gazdálkodás létjogosultságát. Minden ötödik fiatal sem képzésben, sem oktatásban, sem a munka világában nincs regisztrálva. 17-20% ez a réteg, de régiónként Szlovákia területén is nagy eltérések vannak.

Az oktatási módszerükkel támogatják a szociális, alternatív gazdálkodást, amely nem szorítja ki az embert a gazdasággal a társadalom peremére. Az ember ebben a megfogalmazásban nem a profittermelő eszköz, ez a szemlélet az emberi életet és a méltóságot védi. Ugyanakkor nem jótékonykodás, hanem egy tanulási folyamat kialakításának a megteremtését vállalja.

Magyarországon jól működnek a szociális szövetkezetek. Ehhez azonban a helyi önkormányzatok támogatása szükséges. Szlovákiában Görgő – Spisšký Hrhov a példa, ahol a roma kisebbséget ilyen módon alkalmazzák és 10 év alatt elérték, hogy a munkavégzés eredményeképpen kialakult jobb lakhatási körülményeknek köszönhetően egyetlen roma gyerek sem jár kisegítő iskolába. Szlovákiában a szociális szövetkezetek megalakításához nincs biztosítva a jogi és az anyagi támogatás.

„Viszont vannak példák a világban, hogy lehet emberségesen vállalkozni, gazdálkodni, fogyasztani úgy, hogy hozzájárulnak a társadalmi problémák megoldásához” – emelte ki Pongrácz Éva PHD, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanára.

KCSSZ és Családlánc – a civil szervezetek hálózata

Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a Családlánc szervezetek tevékenysége meghatározó a KCSSZ életében. Az elnök felvázolta a szervezet múltját, jelenét és a jövőről is szólt néhány szót. Kiemelte, hogy a 2018 a Családok éve lesz, amelyre a szövetség 84 Kárpát-medencei tagszervezete kiemelten fog készülni. A határon túli partnerkapcsolatok forrásteremtési lehetőségeire is felhívta a figyelmet, kiemelten a Nemzeti Együttműködési Alap jövő évre vonatkozó pályázataira.

Mandala Művészetterápiás Műhely és Mesekuckó Dunaszerdahelyen

A záró programrészben a Dunaszerdahelyen működő Mandala Művészetterápiás Műhely és Mesekuckó vezetője Jefferies Makki Márta a mese, a játék, a művészet és alkotás szerepét mutatta be a harmonikus személyiség és képességfejlesztés területén.

Tapasztalata szerint sok segítségre szoruló gyerek van, néha tűzoltó munkát végeznek, amelyet szakemberként nem tart elegendőnek. Felhívta a pedagógusok és a szülők figyelmét, hogy meg kell tanulni a gyerek szemével látni. Korcsoportonként szerveznek foglalkozásokat, amelyek célja a személyiség és szociális készségek fejlesztése, a gátlások oldása, a beszéd és kommunikációs készségek fejlesztése. Az alkalmazott módszerek közül kiemelte az előadó a komplex művészetterápiát, a bábjátékot, a zene, a mozgás és a relaxáció elemeit. Ezekre otthon nem mindig adódik lehetőség, sőt sok iskolából is kiszorulnak ezek a módszerek, amelyek pedig olyan mély érzelmeket szólítanak meg, amelyek más módon elérhetetlenek. A játék lehetővé teszi, hogy a gyerek megbirkózzék a múlt és a jelen nehézségeivel. A mese pedig közvetlen élmény és öröm forrása. „Minden élethelyzetre találunk egy mesét, és az üzenetükkel felismerik a gyerekek kimondatlanul is a problémájukat” – mondta Jefferies Makki Márta.

A zárszavában Győri Margit, a FEMIT elnöke kiemelte, hogy évente egy alkalommal szervezi meg a társulásuk a konferenciát, de a jövőre nézve bízik benne, hogy más rendezvényeikre is szívesen ellátogatnak a mai nap résztvevői.

Forrás: Hideghéthy Andrea/Felvidek.ma